Ez egy könnyed rövid téli túra sok látnivalóval. A túra során átsétálunk majd Lillafüreden és szép kilátásban lehet részünk a Molnár-szikláról.
A szokásos túra leírás mellett szeretnék pár szóban Vadas Jenőről is megemlékezni, akinek életét és munkásságát eddig nem ismertem.
Vadas Jenő erdőmérnök, erdészeti szakíró, a magyarországi erdők főtanácsosa, a Magyar Királyi Bányászati és Erdészeti Akadémia tanára. 1857. április 2-án Felsőhámoron született, Hermann Ottó nevelte, mert édesapját korán elvesztette. Középiskoláit Miskolcon és Selmecbányán végezte. 1878-ban végzett a selmeci akadémián. 1881-ig a Máramarosszigeti Erdőigazgatóságnál dolgozott, ahonnan a Földművelésügyi Minisztériumba rendelték fel szolgálattételre. 1891-ben a selmeci akadémia Növénytani Tanszékére került, ahol növénytant, állattant, erdőművelést és erdővédelmet oktatott három évtizeden keresztül. Élete során többször járt tanulmányutakon Németországban, Svájcban, Svédországban. Több tudományos munkája is megjelent, tankönyveket is írt. 1910-ben a Nemzetközi Erdőkutatási Szervezet (IUFRO) VI. Nagygyűlésén a szövetség elnökévé választották. 1918-ban Budapestre utazott, ahol 1922. július 21-én halt meg.
Vadas Jenő nemzetközi hírű tudós volt. Megszervezte a hazai erdészeti kutatást, megalapította az Erdészeti Kísérletek c. folyóiratot. Az erdészeti szakoktatás kiváló képviselője volt. Életműve visszatükrözte Hermann Ottónak, nagybátyjának a tanítását: „értelemből való szeretettel kell közeledni mindnyájunk szülő anyjához a természethez...”
